Bővebben a filmről
A 20. század tízes éveiben egy újságíró bakaruhát ölt vasárnaponként, míg hétköznaponként úrilányoknak udvarol. Az egyik vasárnap azonban hirtelen beleszeret egy cselédlányba, s ettől kezdve folyamatos hazugságokra kényszerül. Ez a hárommilliós nézőszámot meghaladó film azonban nem annyira a rendezőről, hanem a csodálatos színészekről és az operatőrről, Badal Jánosról elhíresült alkotás. Itt döbbent rá a közönség, micsoda nagy színésznő a megalázott, méltóságát királynőként őrző cselédlány: Bara Margit, s mi minden játszódik le belül a bakát alakító Darvas Ivánban, aki a bemutató után a Kádár-kormány börtönébe került. Badal János (Jean Badal) operatőr e film után elhagyta Magyarországot. A szerelem születését reflektív tükörjátékkal megjelenítő formamegoldásai egészen Tatiig röpítették (Playtime).
A budapesti klasszikus film maraton teljes programja>>>
In the second decade of the century, we can see a journalist putting on a soldier’s uniform on Sundays, while on weekdays he courts girls of the higher society. One Sunday, however, all of a sudden he falls in love with a servant girl, and from then on he is forced to keep lying. With a viewership of more than 3 million in the local cinemas, it is not first of all famous for its director, but for the amazing actors and for the photographer János Badal. It was here that the crowds understood what a great actress the humiliated servant girl of queen-like dignity was played by: by Margit Bara, and what an internal drama in the soldier’s mind was rendered by Iván Darvas, who, after the first show, was imprisoned by the communist regime. János Badal (Jean Badal), the photographer, left Hungary after this film. His formal solutions featuring the birth of love by reflective mirroring were to fly him as far as Tati (Playtime).