Fenn, északon, más világ van. A levegő kék, a fák az égig érnek. A völgyoldalban sötét üregek tátonganak és esőzések után néha megnyílik a szikla, és vizet okád. A tűz pattogása itt élesebb. A lombok felől időnként szárnyak suhogását hallani és hallani azt is, ahogy a gomba nő a gyökerek közt. Égő fa illata száll. Lenn a völgyben emberek élnek. Sötét van még, amikor erős építésű, zöld járműveikkel megállnak a kocsma előtt. Hajnalban hagyják el a falut. Fejszét, fűrészt és más, fémből készült szerszámokat visznek magukkal… Bár az Északföld maga mitikus táj, Répáshuta falu és az ott élő szlovák erdei munkások léteznek: négy korosodó férfi, négy különböző karakter, négy hagyományos erdei mesterség, négy évszak. Az Északföld antropológiai film: kulcsszava az ethos, módszere pedig egyfajta kísérlet a „sűrű leírás” filmi alkalmazására.