A vetítés után beszélgetésen Erdélyi János, Balázs Béla-díjas (2009) filmrendező; Zsigmond Dezső, Balázs Béla-díjas filmrendező és Vörös Katalin, az események szemtanúja vesz részt.

1956. október 26-án békés tüntetők vonultak végig Mosonmagyaróváron a határőr laktanya elé. A katonák váratlanul a Himnuszt éneklő tömegbe lőttek. A percekig tartó eszetlen lövöldözésnek, kézigránátdobálásnak közel 100 halálos áldozata volt. 

33 év hallgatás után szólalnak meg az egykori sebesültek, az áldozatok hozzátartozói, felidézve nyilvánosan és magányosan a máig tartó döbbenetet, fájdalmat. Az alkotók megkeresték a fegyvereket kezelő ÁVH-s határőr sorkatonákat is. 

Kamerák elé állt a sortűzre állítólag parancsot adó egyik tiszt és a sortűz után a laktanyából elmenekülő parancsnok Dudás István is. A film emléket állít a máig temetetlen holtaknak, felvillannak részletek a kirakatpertől a titkos kivégzésen át a máig tartó megaláztatásokig, amelyekben hozzátartozóiknak része volt.