Hibrid dokumentumfilmes esszé a bosznia-hercegovinai Mostar város középiskolásainak egy generációjáról, akik a felnőtté válás küszöbén egy pusztító háborúval szembesülnek. A 90-es évek elejének emlékeiből szőtt mozaik elemei mai képeslapok és szöveg nélküli felvételek azokról a helyekről, ahol valaha dúlt a háború és amelyeket a főszereplők kénytelenek voltak elhagyni. A képekből áradó derűs nyugalom éles ellentétben áll azokkal az érzelemteli levélrészletekkel, amelyeket a film rendezője menekülttáborokból kapott Európa különböző részeiből. A menekültek elmesélik, hogyan szöktek át a határon, mit éltek át a menekülttáborokban és mennyire gyűlölik még mindig az ellenséget, aki megfosztotta őket otthonuktól és fiatalságuktól. Film egy elveszett generációról, számkivetettségről, nehéz döntésekről és a válaszról minden háború legnehezebb kérdésére: menni vagy maradni?

Hybrid documentary essay about a generation of Bosnian and Herzegovinian high schoolers from the town of Mostar, who were sitting on the cusp of adulthood at the outbreak of a devastating war. This tapestry of memories from the early nineties is composed of modern-day postcards and silent images of sites of war, which the film’s protagonists were forced to abandon. Today, the serenity of these sites lies in contrast to the emotional outpouring from refugee camps all over Europe. In letters addressed to the film’s director, they describe their flight across the border, experiences in refugee camps, and their lasting hatred of the enemies who took away their home and their youth. A film about a lost generation, exile, difficult choices, and an answer to the toughest question of any war: stay or run?