„Ha meg kell halnom, történjen úgy, ahogy én akarom.”
Maria a folyóparton tölti ideje nagy részét, határozott lépésekkel sétál, fejét kapucni rejti. Napról napra él, álmok és vágyak nélkül, ha éppen nem édesanyjáról gondoskodik, egy ékszerekkel felcicomázott asszony szolgálatában áll: terhes nőket szállít át a folyón pitbulljával egy véget nem érő purgatóriumnak tűnő helyre. Mégis, egy nap felcsillan számára a remény, méghozzá a lehető legősibb és legerősebb formájában, csodával átitatva, akár maga az élet. Hiszen emberségesnek maradni mindig is a legnagyobb forradalmi tett volt.

díjak és fesztiválok
BFI London Film Festival 2018: Debate
Cinemed - Festival Cinema Mediterranéen Montpellier 2018: Compétition Longs Métrages
Festa del Cinema di Roma 2018: Selezione Ufficiale
Haifa International Film Festival 2018: Panorama
TIFF - Toronto International Film Festival 2018: Contemporary World Cinema
Tokyo International Film Festival 2018: Competition

“Se devo morire, voglio morire come dico io".
Lungo il fiume scorre il tempo di Maria, il cappuccio sulla testa e il passo risoluto. Un’esistenza trascorsa un giorno alla volta, senza sogni né desideri, a prendersi cura di sua madre e al servizio di una madame ingioiellata. Insieme al suo pitbull dagli occhi coraggiosi Maria traghetta sul fiume donne incinte, in quello che sembra un purgatorio senza fine. E’ proprio a questa donna che la speranza un giorno tornerà a far visita, nella sua forma più ancestrale e potente, miracolosa come la vita stessa. Perché restare umani è da sempre la più grande delle rivoluzioni.

premi e festival
BFI London Film Festival 2018: Debate
Cinemed - Festival Cinema Mediterranéen Montpellier 2018: Compétition Longs Métrages
Festa del Cinema di Roma 2018: Selezione Ufficiale
Haifa International Film Festival 2018: Panorama
TIFF - Toronto International Film Festival 2018: Contemporary World Cinema
Tokyo International Film Festival 2018: Competition