Bővebben a filmről
Hercs Franks rendező-forgatókönyvíró két radikálisan különböző munkája. A 235 000 000 az 1960-as évek lett dokumentarizmusának legambíciózusabb műve, amely a Szovjetunió területének egészét lefedi, míg a Tíz perccel öregebben egy bábszínházat néző kisfiúra fókuszál. Rigai iskola
235 000 000
235 millió: ennyien éltek a Szovjetunióban 1967-ben, 50 évvel az 1917-es forradalom után. A film a kerek évfordulót ünnepli kellő grandiozitással. Ám nem tipikus jubileumi filmről van szó. Dziga Vertov A világ egy hatoda című 1926-os korai szovjet filmkölteményére rezonálva a 235 000 000-ban egyetlen szó sem hangzik el, helyette a zene és a képi világ beszél. Magánéleti eseményekről készült felvételek fonódnak össze a hivatalos szovjet ünnepségek képeivel, ám mindvégig az emberi dimenzió az uralkodó, érzelmes, lírai költeménnyé formálva kollektív létünket. A film elkészítéséhez négy stáb járta a Szovjetuniót Hercs Franks forgatókönyvíró és Uldis Brauns rendező által összeállított terv szerint. AZ UTOLSÓ MONDATOT KIHAGYNÁM, HOGY BELEFÉRJEN A 600 LEÜTÉSBE
Tíz perccel öregebben
A film egyetlen snittből áll, ami pontosan tíz percig tart. Gyerekek néznek egy bábelőadást, a színpadot nem látjuk, csak a gyerekek reakcióit. A kamera ráközelít egy kisfiúra, az arcán pár másodpercenként váltják egymást az érzelmek: kíváncsiság, öröm, félelem, szomorúság. Hercs Franks rendező és Juris Podnieks operatőr gondosan megtervezett és ragyogóan kivitelezett filmje a jó és rossz harcába belefeledkező gyerek lelkének legmélyét mutatja meg.
bemutatja Zane Balčus, kurátor
A 14. Verzió teljes programja>>>
Radically different in scale, Hercs Franks' 235 000 000 is the most ambitious work of Latvian documentary cinema from the 1960s (covering the entire territory of the Soviet Union), while his Ten Minutes Older zooms in on a boy watching a puppet show. Riga School
235 000 000
The title reflects the population of the Soviet Union on the 50th anniversary of the revolution. Yet, this is not a typical jubilee film. Resonating with Dziga Vertov's, A Sixth Part of the World (1926), 235 000 000 is made without any spoken commentary — greater emphasis is put on musical themes and visual imagery. Images of a variety of private celebrations of life are intertwined with official state events in the Soviet Union. Yet the human scale, captured by four production units traveling across the Soviet Union under the design of scriptwriter Hercs Franks and director Uldis Brauns, prevails and creates an emotional, visual poem of collective existence.
10 Minutes Older
Ten Minutes Older is shot in just one, ten-minute take. The camera observes the emotions of children watching a puppet show, and zooms in on the face of one small boy. The close-up grabs our attention: curiosity, joy, fear, sadness — a whole range of powerful emotions appear just seconds apart. Hercs Franks looks straight into the child’s soul as he watches a battle between good and evil. The filming was carefully planned and brilliantly carried out in tandem by director Franks and cameraman Juris Podnieks.
introduced by Zane Balčus, the curator