6. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál - Zsidó családtörténetek nyomában (rövidfilmek és beszélgetés)

6. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál - Zsidó családtörténetek nyomában (rövidfilmek és beszélgetés)

110p
/ 2d

A Centropa Alapítvány különleges filmválogatásában az érdeklődők hat izgalmas rövidfilmen keresztül pillanthatnak be az elmúlt 100 év néhány izgalmas sorsába, élettörténetébe.

A filmek után, a program második órájában beszélgetésre invitáljuk nézőinket Závada Pál, Czingel Szilvia és Kenesei Marcell részvételével. A program háziasszonya Váradi Júlia. A filmeket magyar nyelven, angol felirattal vetítjük.

A pokol polgármestere

Egyedi magyar történet arról az emberről, aki egész életében arra a pillanatra várt, amiért megszületett. Domonkos Miksa az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúban szolgált és többszörösen kitüntett katonatisztjeként szerzett elismerést. A második világháború alatt gyakorlatilag a budapesti gettó polgármestere volt: ételt, ellátást, gyógyszereket hozatott a gettóba, együtt dolgozott Raoul Wallenberggel és sokat tett , hogy embereket védelmezzen és életeket mentsen. Az 1950-es években Domonkos Miksát letartóztatta és elhurcolta a kommunista Államvédelmi Hatóság, az ÁVO, azzal a váddal, hogy ő ölte meg Wallenberget. Domonkos Miksa története emberi bátorságról és tragédiáról szól.

 

Egy jó nyaralás csodákra képes

Katarína Löfflerová története bepillantást nyújt a két világháború közötti Csehszlovákia zsidó középosztálybeli életvitelébe, amelynek szerves része volt a zsidó iskolai élet, és emellett a szabadidõ eltöltése a sportklubban, sízés a Tátrában, nyaralás a Balatonnál, vízisízés a dalmát tengerparton. Igazi női életút humorral és tragédiával átszőve. Katarína, aki világéletében nagyon optimista asszony volt, mindig tettre kész és energikus, csak jelzésszerûen említi meg a holokauszt tragikus idõszakát, amit családjából egyedül õ élt túl. A háború után újra férjhez ment, és haláláig aktív tagja volt a pozsonyi zsidó hitközségnek. 2005-ben 95 éves korában halt meg, ő volt a pozsonyi zsidó hitközség legidősebb tagja.

 

Szerelem papírrepülőn

Kinszki Imre jóval több volt, mint amatőr fényképész; ma kora egyik kiemelkedő tehetségű művészeként tartjuk számon. Fényképei, amelyeket lánya, az akkor tízéves Judit mentett meg a budapesti gettóban, ma a modern fotóművészet remekműveit közé tartoznak. A háború derékba törte Imre még csak bimbódzó művészi karrierjét.

Amikor először jártunk Kinszki Juditnál interjúzni, azzal fogadott minket: „Egész életemben arra vártam, hogy valakinek mesélhessek az édesapámról. Nagyon fiatal voltam, amikor elvették őt tőlem, és a mai napig akkor érzem őt igazán közel magamhoz, ha mesélhetek róla.” Judit szívszorító története a 20. század korai éveibe visz vissza minket. A Kinszki család a felső középosztályhoz tartozott és magasan iskolázott volt, és a zsidó hagyományokat szinte egyáltalán nem tartották. A Gárdonyi család – Judit édesanyja és családja – az alsó középosztályhoz tartozott, komoly karriert képzelt el gyermekeinek és a neológ irányzathoz tartozott.

Amikor Kinszki Imre bejelentette családjának, hogy feleségül akarja venni Gárdonyi Ilonát, a családja azonnal kirúgatta Ilonát az állásából, de Imre mégis elvette. Imrének és Ilonának két gyermeke született, Gábor 1926-ban, Judit 1934-ben. Judit története az egyik legmeghatóbb példája annak, hogyan változik meg gyökeresen egy középosztálybeli zsidó család élete akár néhány év alatt is. Judit és édesanyja a gettóban élték túl a holokausztot, Gábort és Imrét elhurcolták és meggyilkolták.

 

Egy ortodox gyerekkor

A film egy ortodox zsidó közösségben Magyarország egy kis településén, Kiskőrösön enged bepillantást a Faludi család mindennapjaiba. József apja, Fogler Emánuel ortodox zsidó volt, de katonaként szolgált az első világháborúban. Családját egy kis bőrkereskedésből tartotta el. József, aki először zsidó elemibe, majd állami polgári iskolába járt, nagyon szemléletesen mutatja be gyerekkorát, különösen a zsidó hagyományokat, amelyet családja szigorúan tartott. Tizenhárom éves korában József jesivába került, és itt folytatatta tanulmányait 1939-ig, amikor kivándorolt Palesztinába.

Tel Avivban egyik nagynénje ruhaszalonjában kezdett dolgozni. József ekkor már nem tartotta a vallási tradíciókat, a Kommunista Párt összejöveteleire kezdett járni. Itt ismerkedett meg egy jemeni zsidóval, Zarum Mazallal, akivel 1946-ban összeházasodtak. József Magyarországon maradt családtagjait meggyilkolták a holokausztban. József 1948-ban tért vissza Magyarországra Mazallal és első fiúkkal. Ekkor változtatta nevét Foglerről Faludira. Három fiúk született, mindhármat körülmetéltették, de József nem adta tovább a zsidó hagyományokat fiainak, és egyikük sem zsidó asszonyt vett feleségül. József 1949-ben csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz, a párton keresztül talált munkát is, fizikai munkásként dolgozott. Soha nem tért vissza a valláshoz, de a rendszerváltás után héber és jiddis órákat kezdett adni otthon.

 

Galpert Ernő: Vallásos családban nőttem fel…

Egy haszid gyermekkor története a közép-európai ortodox zsidóság és haszidizmus fellegvárában, Munkácson, amely számos országhoz tartozott a 20. században – az Osztrák-Magyar Monarchiától az Első Csehszlovák Köztársaságon és a Szovjetunión át egész a független Ukrajnáig. A holokauszt előtt Munkács lakosságának többsége zsidó volt, és állandó volt a viszálykodás a nagytekintélyű rabbik követői között. Galpert Ernő apjának, Ósiásnak szatócsboltja volt, ebből tartotta el családját. A családban jiddisül beszéltek. Ernő, aki 1923-ban született, délelőtt héderbe (vallásos elemi iskola zsidó fiúk számára), délután a szekuláris cseh elemibe járt, ahol gyakran hallotta pont az ellenkezőjét annak, amit délelőtt tanult. A második világháborúban Ernő munkaszolgálatos volt, szüleit és lánytestvéreit pedig Auschwitzba deportálták. Testvérei szerencsésen hazatértek, és nem sokkal a háború után Izraelben telepedtek le.

Ernő Munkácson maradt, remélve, hogy szerelme, Akerman Tilda visszatér a koncentrációs táborból. Tilda túlélte a háborút, 1946-ban összeházasodtak, és hátat fordítotva a vallásnak két fiukat az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Munkácson nevelték. A peresztrojkát követően az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnából Ernő egyik fia Izraelbe költözött, míg a másik fiú édesapjával együtt elkezdte szervezni az újjászülető zsidó életet. Ernő visszatért a judaizmushoz, és Izraelben élő unokájával is rendszeresen e-mailezik.

 

Túlélés Szarajevóban – Barátság háború idején

Mikor 1992-ben Szarajevót elérte a háború, holokauszt túlélők és leszármazottaik egy kis csoportja humanitárius segélyszervezetté alakította a város utolsó működő zsinagógáját, ahol zsidók és muszlimok, szerbek és horvátok közösen dolgoztak: közel négy éven át adtak ételt, gyógyszert és reményt mindenkinek, akinek szüksége volt rá. A La Benevolencijában diákok, tanárok, orvosok, buszsofőrök, gondnokok és rendőrök egyaránt dolgoztak. Senki sem volt képzett szociális munkás. Egyszerű emberek voltak, barátok, akik segítettek a barátaikon. Úgy érezzük, ezt a történetet el kell meséljük Magyarországon is!

A 6. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál teljes programja>>>

Tovább

M
Bemutatás időpontja: 
2017. december 02
Színes: 
Színes

Hol vetítik?

47. hét, 2017.11.23 - 29
Nincs véglegesített vetítési időpont.
Nincs véglegesített vetítési időpont.
Nincs véglegesített vetítési időpont.
Nincs véglegesített vetítési időpont.
Nincs véglegesített vetítési időpont.
Nincs véglegesített vetítési időpont.