A Herceg Novi Filmfesztiválon Lea Cok és Anica Dobra elnyerték a legjobb női alakításért járó Arany Mimóza díjat. Szlovéniában a film négy Aranytekercs-díjat is elnyert, mivel elérte a 100 000 fős nézőszámot.

Bronja az 1980-as években éli gyerekkorát öccse, Rok, a szülei és imádott nagyanyja, Dada társaságában. Gondtalan éveinek édesanyja rákos betegsége és halála vet véget. Később, tinédzserkorának végéhez közeledve, saját harcát kell megvívnia, miután Hodgkin-limfómát diagnosztizálnak nála. A veszteség, a betegség, a családi kapcsolatok és a felnőtté válás folyamata közepette Bronja megőrzi humorérzékét, életkedvét és rendíthetetlen optimizmusát. A film valós eseményeken, valamint Bronja Žakelj azonos című önéletrajzi regényén alapul.

Első kézből

A fehéret kilencven fokon mossuk című film elkészítése különleges élmény volt. Egy valós történet feldolgozása sajátos megközelítést igényelt. Gondos mérlegelést kívánt, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a regény eredeti történetéhez való hűség és a filmes képekben való gondolkodás között. Ráadásul a veszteségről és a családról szóló történet mély személyes nyomot hagyott bennem. Az ember ilyenkor döbben rá, hogy a hátralévő időnk milyen értékes, és hogy azok jelenléte, akik oly sokat jelentenek számunkra, sosem tekinthető magától értetődőnek.

– Marko Naberšnik

Az alkotó portréja

Marko Naberšnik (1973) szlovén filmrendező, forgatókönyvíró és az AGRFT (a szlovén színház- és filmművészeti akadémia) professzora. Legismertebb játékfilmjei közé tartozik a Kakasok reggelije (2007), a Shanghai (2012), az Az erdők még zöldek (2014) és a Szlovénia, Ausztrália és holnap azegész világ (2017). Már a Kakasok reggelije és a Shanghai esetében is irodalmi művek filmadaptációját valósította meg; a Kakasok reggelije a legnézettebb szlovén filmek közé tartozik.

Kritika

Marko Naberšnik rendező a korszellem kiváló érzékelésével képes megeleveníteni Szlovénia sorsfordító változásokkal teli időszakát, és mesterien ábrázolja több nemzedék sokrétű életérzését.

– Jörg Taszman, FilmFestival Cottbus, 2025